Öregedésgátlás: megelőzés és optimalizálás

[Total: 0    Average: 0/5]

Öregedésgátlás: megelőzés és optimalizálás

Minél tovább élni, minél később megöregedni: ez a kettős vágy évezredek óta foglalkoztatja az emberiséget. A tudomány eredményeire és nemzetközi tapasztalatokra támaszkodva ma az orvoslás számos, valóban hatásos öregedés elleni kezelési eljárást alkalmaz, és ez újdonságnak számít a történelemben.

Mivel foglalkozik az anti-aging?

A kozmetika a bőrbe, a bőrszövetekbe kívülről bejuttatott hatóanyagokon keresztül nagyon régen foglalkozik már a bőröregedés késleltetésével. Az utóbbi évek anti-aging orvoslása más nézőpontból, a szervezet belső működése szempontjából közelít az öregedés kérdéséhez. Az öregedést okozó belső változásokat vizsgálja és kezeli mind több sikerrel, immár több mint 10 év óta. Az anti-aging orvoslás forradalmat jelent az orvostudományban, amely jelentősen javíthatja az emberek életkilátásait, életminőségét, és a megszokottól eltérő irányt szabhat az emberi létezésnek. De vajon hogyan lehet megállítani a bennünk működő biológiai idő kerekét? Az anti-aging orvoslás kettős célt tűz maga elé. Egyfelől megoldásokat keres arra a kérdésre, hogyan előzhetők meg a korral együtt járó, degeneratív elváltozások és betegségek, amelyek mindenekelőtt a szívet, az agyat és a veséket támadják meg. Másfelől pedig törekszik a várható élettartam kitolására és az életminőség javítására. Ez utóbbin van a hangsúly, hiszen legyengült állapotban, betegen sokáig élni senki sem szeretne. Ezzel szemben mindenki vágyik arra, hogy a megadatott életidőt jó egészségi állapotban, jó közérzettel, kiegyensúlyozottan élhesse le a család és a barátok körében, az otthon és a munka világában. A bronzkorban egy ember várható élettartama mindössze 20 év volt. Ehhez képest 2020-ra várhatóan átlagosan 90 évet élhetnek majd az emberek, 2050-re pedig már 120 évet. Óriási mértékű a növekedés üteme. Franciaországban az emberek 38%-a szív- és érrendszeri problémák, 22%-a rákos megbetegedés következtében hal meg. A halálozásért 60%-ban tehát e két betegségcsoport a felelős.

ÖT ANTI-AGING STRATÉGIA

Az anti-aging területén ma öt általános stratégia létezik. Vegyük sorra ezt az öt területet!
1. A hormonháztartás optimalizálása. Az ember élettartama alatt hormonszintje jelentősen csökken. Egyeseknél ez a drasztikus hormonszint-visszaesés már 20 éves korban megkezdődik.
2. A táplálék helyes megválasztása. Az élettartam és az életminőség szempontjából nagy jelentősége van tápanyagaink származásának, minőségének, és annak: hogyan, milyen formában kerülnek be a szervezetbe.
3. Az esszenciális zsírsavak és antioxidánsok bevitele. Szerepük óriási, számos, a szervezetre káros hatás kivédésében.
4. A genetikai polimorfizmus. Egyéni génállománya minden embert más és más betegségekre hajlamosít. Néhány év múlva minden újszülöttnek elkészítik majd személyre szabott genetikai térképét, amely alapján előre megmondható, milyen tápanyagok fogyasztása, milyen életmód megválasztása a legkedvezőbb számára élete során, illetve mely betegségek azok, amelyek elkerülésére jobban oda kell figyelnie.
5. A test öregedése. Az öregedés a szervezetben nagyjából 30 és 80 éves kor között zajló folyamat. Leglassabban az agy mint létfontosságú szervünk öregszik. Az idegrendszer szerencsére nagyon sokáig megőrzi épségét.

A TEST ÖREGEDÉSE

A szívrendszer öregedésének sebessége közepes ütemű, és megfelelő tapasztalattal viszonylag jól lassítható ez a folyamat. A vesék ezzel szemben nagyon gyorsan elhasználódnak, a tüdő pedig még inkább. Jórészt ezeknek a szervezetben bekövetkező változásoknak tudható be, hogy a munkaképesség 50–55 éves kor tájékán jelentősen visszaesik. A női termékenység ma 45–50 éves korra végérvényesen megszűnik. Számos testrész, szerv, belső folyamat esetében már jelentős eredményeket ért el a tudomány. A koszorúerek, a szív, a hormonok, a hasnyálmirigy, a tüdő, a csontok, az anyagcserevagy az emésztés esetében képesek vagyunk olyan változásokat előidézni, amelyek jelentősen javítják az életminőséget, növelik az élettartamot. Szintén figyelemreméltó a fejlődés az ízületek élettartamának növelése terén, ami korábban még több nőnek okozott jelentős egészségproblémát a menopauza után. Az izomzat fiatalságának, erejének, vitalitásának megőrzése terén biztatóak azok az eredmények, amelyeket főként hormonkezelésekkel sikerült elérni.

A HORMONOK

Minden ember szervezetében megtalálhatóak a lebontó, katabolikus hormonok, például a stresszhormonként is ismert kortizon, amelynek nagyobb mennyiségű, állandó jelenléte a szervezetben számos betegség forrása lehet. Ugyanígy ott vannak a szervezetben az építő, vagy más néven anabolikus hormonok is, amelyek a növekedési folyamatokban, a bőr, az izmok, a csontok felépítésében játszanak fontos szerepet. 25 és 70 éves kor között folyamatosan változik a szervezetben a felépítő és lebontó jellegű hormonok egymáshoz viszonyított aránya, mégpedig úgy, hogy egyre inkább túlsúlyba kerülnek a katabolikus hormonok. Hormonális szinten ez a változás áll az öregedés hátterében. Ha az élettartamot növelni, az öregedés folyamatát pedig lassítani akarjuk, mindenképpen elő kell segíteni az anabolizmust, a lebontó jellegű hormonális folyamatokat pedig vissza kell szorítani. Ezen a ponton válik érthetővé, miért öregít a stressz. Számos tudományos kutatás eredménye igazolja, hogy a stressz magas szintje (illetve a stressz kiváltotta megnövekedett kortizontermelés) hosszú távon egészségi problémák kialakulásához vezet, illetve csökkenti a várható élettartamot. Ma már jó néhány megbízható és általánosan elfogadott módszer áll rendelkezésünkre a biológiai életkor megbecsülésére, amely eltér a születés óta eltelt idő függvényében mért életkortól. Ezek a metódusok a látás, a hallás, a memória, a szív- és érrendszeri teljesítőképesség, az izomműködés és a mozgáskoordináció mérése során kapott eredmények alapján megközelítően pontosan határozzák meg egy-egy ember biológiai életkorát: azt, hogy hány éves ember fizikai és szellemi állapotának feleltethető meg a vizsgált személy általános állapota.

A hormonok szerepe az öregedés folyamatában
A tobozmirigy által az agyban az alvás idején termelt melatonin antioxidáns hatását tudományos vizsgálatok igazolják. A sok szempontból jótékony hatású melatonin mennyisége a szervezetben már 20 és 40 éves kor között korábbi értékének felére csökken. 60 éves kor fölött pedig már szinte teljesen leáll a termelődése. Ennek a drasztikus változásnak tudható be, hogy míg gyerekkorban az ember még jól alszik és kipihenten ébred, addig az idősebb korosztály gyakran küzd alvászavarokkal, és sokkal nehezebben piheni ki magát. Ugyanez a csökkenő tendencia fi gyelhető meg egy másik anabolikus hormon, a DHEA (teljes nevén: dehydroepiandoszterin) termelődésében is. Ez az öregedés látható és érezhető tüneteit sokféle módon csökkentő „fiatalsághormon” 20 és 25 éves kor között van jelen a szervezetben a legnagyobb mennyiségben. 40 éves korra a fiatalkori mennyiségnek már csak a fele termelődik, 75 éves kor tájékán pedig az eredeti mennyiségnek már csak alig 10%-a található meg a szervezetben. Vizsgálati eredmények igazolják azt is, hogy a női szervezetben a DHEA szintjének csökkenésével párhuzamosan egyre nő a mellrák kialakulásának kockázata. A hormonális egyensúly megőrzése a szervezetben hatásos védelmet jelent a rákkal és más betegségekkel szemben. Az ösztrogénszint alakulása a nőknél például közvetlen összefüggést mutat a magas vérnyomás kialakulásának kockázatával. 55 éves kor alatt a hypertenzió kevésbé érinti a nőket, mint a férfiakat. Az 55 és 75 év közötti életkorban azonban ugrásszerűen megnő a női magas vérnyomásos betegek számaránya: eléri, sőt túl is szárnyalja a férfiak körében jellemző mértéket. Az életkorral összefüggő változások hátterében az ösztrogénszint csökkenése áll. A nem kezelt menopauza a nőknél a háromszorosára emelheti a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát. Ugyanígy növelheti például az Alzheimer-kór kialakulásának veszélyét is. A menopauza idején a nők szervezetében teljesen, vagy szinte teljesen leáll az ösztrogéntermelés. Az Alzheimer-kór előfordulási gyakorisága harmadára csökken azoknak a nőknek a körében, akik hormonális kezelést kapnak, és egész éven át pótolják a szervezetükben a hiányzó ösztrogént. A legalább 10 éven át hormonkezelés alatt álló nők esetében az Alzheimer-kór kialakulásának esély a tizedére csökken. De már azoknál is jelentősen, 60%-kal ritkábban fordul elő a betegség, akik mindössze néhány hónapon át szednek ösztrogéntablettát. Mindezek az adatok egyértelmű bizonyítékát adják annak a ténynek, hogy a hormonális egyensúly kiemelkedő szerepet játszik a szervezet általános egészségi állapotának megőrzésében.

Az ösztrogének szerepe
A zsírtömeg testtömeghez viszonyított arányának alakulását tekintve jelentős különbségek mutatkoznak a nők között a menopauzát követő életkorban, attól függően, hogy gondoskodnak- e, illetve milyen formában gondoskodnak a hiányzó ösztrogén pótlásáról. A szájon át, tabletta formájában szedhető ösztrogén hatására a nők zsírtömege csökken. A krém formájában a bőrbe bejuttatott ösztrogénnel még ennél is jóval kedvezőbb eredmények érhetők el: a zsírtömeg nagymértékben csökken. Legmarkánsabb különbségek természetesen az ösztrogént semmilyen formában nem szedők, illetve a krémet használók között figyelhetők meg. Az ösztrogén krém formájában történő alkalmazása továbbá nemcsak csökkenti a zsírtömeget, de növeli az izomtömeget is, és erősíti a csontokat. Az öregedés folyamatával összefüggő változás következik be az évek során a limfociták termelésében fontos szerepet játszó csecsemőmirigy állapotában is. A vírusok, baktériumok és mikrobák elleni védelem szempontjából rendkívül lényeges nyiroksejtek érési helyeként funkcionáló mirigy (a thymus) 30 éves korra már saját eredeti méretének felére fejlődik viszsza, 50 éves korra pedig teljesen eltűnik.

Az öregedés folyamata
A bőr öregedése szabad szemmel is jól látható. Elég csak összehasonlítani, micsoda óriási a különbség egy 30 éves és egy 70 éves nő bőre között, amely már jelentős mennyiségű elasztint és kollagént vesztett az idők során. A mélyebb ráncok kialakulása hormonális szinten egyenes összefüggést mutat a szervezetben csökkent mértékben termelődő ösztrogén és tesztoszteron mennyiségével. Idővel a bőr pH-ja egyre savasabb lesz, az enzimműködés csökken, a bőr jelentős mennyiségű nedvességet veszít. Kollagén- és elsztintartalma mennyiségileg csökken, minőségileg pedig romlik, és ez a folyamat nem csak az 50 éveseket érinti, mint gondolnánk. Az ember 25 éves korára jut el fejlődésének csúcsára, és onnantól kezdve az öregedési folyamat sajnos megállíthatatlanul halad előre. Csak fékezni, lassítani tudjuk a gépezetet.

A hormonvesztés következményei
A hormonszint csökkenésének egyik következménye például a fáradtság. Az alábbiakban tekintsük át a hormonhiánnyal összefüggő fáradtság különböző típusait:

Hypothyroidismus (csökkent pajzsmirigyműködés) okozta fáradtság. A lakosság mintegy 40%-át érinti. Jellemző tünetei közé tartozik, hogy az érintett személy reggelente nehezen ébred, majd a nap folyamán egyre inkább formába lendül. Olykor nehéz elalvással is együtt jár a probléma, mert a megfelelően aktív állapot létrehozása érdekében a pajzsmirigygondokkal küzdő emberek szervezete esetleg nagyobb mennyiségben termel adrenalint.
Hyposomatothropismus (a növekedési hormonok hiánya) okozta fáradtság. Az érintett személy fáradtnak érzi magát napközben, éjfél után pedig képtelen ébren maradni.
Hypoaldosteronismus (az aldoszteron hormon csökkent termelése) következtében fellépő fáradtság. A betegségben érintett személynek nehezére esik minden álló tevékenység, miközben ülve vagy fekve egyáltalán nem érzi magát fáradtnak. 60 éves kor fölött az inzulin kivételével valamennyi hormon termelése visszaesik. A kor előrehaladtával az izmok megfelelő állapotáról és a vitalitásról gondoskodó növekedési hormonok mennyisége folyamatosan csökken a szervezetben. Ezzel a folyamattal éppen ellentétes irányban halad az inzulintermelés, amely az évek gyarapodásával párhuzamosan egyre nagyobb mennyiségben van jelen a szervezetben.

Biológiai nem és várható élettartam
Ma már tudományos eredmények alapján biztosan állíthatjuk, hogy a nők várható élettartama magasabb, mint a férfiaké. A nők hosszabb élettartamának okát a tudományos kutatások abban látják, hogy a két különböző (x és y) kromoszóma nagyobb védelmet nyújt a nők szervezetének, mint a férfiakénak a két azonos (y) kromoszóma. Az idős emberek között 100 nőre 81 férfijut, a nagyon idősek esetében pedig az arány tovább romlik: a nagyon magas életkort megérők között a nők és a férfi ak aránya már csak 100 az 53-hoz.

Az öregedésgátlás „házi” aranyszabályai
A fiatalos kondíció megőrzése érdekében napi 30 percnyi (vagy heti 3 órányi) fizikai aktivitás elengedhetetlenül szükséges. A mozgás bizonyítottan hozzájárul a magasabb életkor eléréséhez. A rendszeresen futó emberek várható élettartama magasabb, és krízishelyzetben 40%-kal több esélyük van a túlélésre. Idősebb korban csökkenteni kell a tejtermékek fogyasztását, a zsírok és a cukor bevitelét a szervezetbe. Napi minimum 7 óra rendszeres éjszakai alvásra van szükség, és le kell mondani az alkoholról, a dohányzásról. Az ideális testsúlyt (vagy akár annál 5%-kal kevesebbet) feltétlenül tartani kell. 55 éves kortól különösen oda kell figyelni a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a rákos elváltozások korai felismerésére. Fontos, hogy a szervezet megfelelő mennyiségben jusson antioxidánsokhoz. Egyensúlyban kell tartani a hormonháztartást, és gondoskodni kell a szükséges folyadékbevitelről is: a napi másfél liter víz elfogyasztása is hozzá tartozik az egészség védelméhez. És még valami, ami elengedhetetlen: a fiatalos gondolkodás, ami a fiatalság megőrzésének valóban legnagyobb titka… Az anti-aging orvoslás a megelőzésre fekteti a hangsúlyt. Nem a súlyos betegségek kialakulását követően foglalkozik a pácienssel, hanem idejekorán megkezdi a szükséges beavatkozást a belső folyamatokba: már akkor, amikor az enzimtermelés, a vitaminok mennyisége és a hormonok szintje csökkenni kezd a szervezetben. A hiányállapotok ugyanis betegségekhez vezetnek, ezért idejében kell lépni. A hormonok esetében például: amint a kétharmadára vagy a felére csökken egy hormon szintje a szervezetben, máris közbe kell avatkozni annak érdekében, hogy a betegségek kifejlődését elkerülhessük, és az öregedést késleltethessük.

 

A SZABAD GYÖKÖK

A sokat emlegetett szabad gyökök olyan, nagy sebességű, nagy reaktivitású és rövid élettartamú molekulák, amelyek a molekulaszerkezetükből hiányzó elektront az ép sejtekből vonják el, ezáltal komoly károkat okozva a szervezetben. Szabad gyökök képződnek a szervezetben például a légszennyezettség, a dohányzás, a gyulladásos folyamatok, a nem megfelelő táplálkozás, az UV-sugarak vagy a pszichés stressz hatására. A szabad gyökök élettartama rendkívül rövid (típustól függően 10-6, 10-9, vagy akár 10-17 másodperc), ezért lehetetlen pontosan megmondani, hogy egy adott szervezetben mennyi szabad gyök van jelen. Annyi azonban bizonyos, hogy minél több, annál nagyobb az esély különféle betegségek kialakulására, és annál gyorsabb ütemű a szervezetben az öregedés folyamata is.

A VÉDEKEZÉS LEHETŐSÉGEI

A szabad gyökökkel szemben szerencsére korántsem védtelen a szervezet. Saját védekezési mechanizmusa bizonyos keretek között képes helyreállítani a sejtekben a szabad gyökök által okozott károkat. Külső segítséggel pedig mi magunk is megtámogathatjuk ezt a helyreállító munkát. Az orvos a szabad gyökök hatásainak ellensúlyozására antioxidánsokat tartalmazó általános táplálék-kiegészítők szedését szokta javasolni. Vérvétel alapján azonban egészen pontosan megállapítható, hogy egy adott szervezetben miből mutatkozik hiány. A laborvizsgálat eredménye alapján az orvos személyre szabottan és célzottan javasolhat minden páciensének a szabad gyökök támadásainak kivédésére leginkább alkalmas készítményeket. Az oxigéngyökök bármely sejtalkotóval kölcsönhatásba léphetnek, ez pedig a lipidek peroxidációjához, a fehérjék denaturációjához, az aminosavak szerkezetének megváltozásához vezet. A szabad gyökök a legnagyobb károkat a mitokondriális DNS-ekben okozzák az örökítőanyag megváltoztatásával. Becslések szerint a DNS-eket naponta 10 000 támadás éri a szabad gyökök részéről. Ha a saját védekezőrendszerek valamilyen okból nem működnek megfelelően, a DNS-eket ért támadások következményeként rákos folyamat indulhat el a szervezetben. Tudni kell, hogy alvó rákos sejtek gyerekkorunktól fogva valamennyiünk szervezetében vannak. A lipidek peroxidációja a mikrokeringés elégtelenségét okozhatja. A valamennyi szerv vérellátása szempontjából rendkívül fontos mikrocirkulációs rendszer károsodása pedig a szervek működésének zavaraiban nyilvánulhat meg.

A rendelkezésre álló antioxidánsok
A szabad gyökök káros hatásaival szemben védelmet jelentő antioxidánsok először is a mikrotápanyagok:
• az A-vitamin,
• a béta-karotinok, közöttük is a paradicsomban nagy mennyiségben megtalálható likopén,
• a narancssárga színű zöldségekben és gyümölcsökben előforduló karotinoidok,
• a vízben oldódó, fény és hő hatására könynyen lebomló C-vitamin,
• a zsírban oldódó E-vitamin.

A zsírszegény diétát követő nőknél gyakran alakul ki hiány a zsírban oldódó A- és E-vitaminból.A szabad gyökök elleni védekezésben közismerten hatékony anyagok még a flavonoidok is, köztük a vörösborban is megtalálható polifenolok. (A francia lakosság zsírbevitele – főként a sok zsíros sajt fogyasztása miatt – meglehetősen magas, ennek káros hatásait azonban jól ellensúlyozza a nem mértéktelen, de általános borfogyasztás. A „french paradox” néven ismert jelenség lényege, hogy az étkezéssel bevitt magas lipidtartalom ellenére a franciák szív-és érrendszeri állapotát jó kondícióban tartják a vörösborok polifenoljai.) Az antioxidáns hatású italok közül szintén kiemelkedik a zöld tea, amelyet szerencsére egyre többen fogyasztanak rendszeresen Európában is.

Egyéb antioxidánsok
A szervezetünk által termelt, endogén antioxidánsok például a glutation-peroxidáz és a kataláz enzimek. Ahhoz azonban, hogy ezek az enzimek megfelelően tölthessék be védelmi szerepüket, feltétlenül szükséges bizonyos nyomelemek, többek között például a szelén, a cink, a mangán jelenléte a szervezetben.
• A szelén önmagában is fontos antioxidáns, másrészt fontos szerepet játszik a glutationperoxidáz antioxidáns hatású enzim működésében. Szelénből a nőknek minimum napi 50, a férfiaknak 70 mikrogrammnyi mennyiségre van szükségük. Szelént nagy mennyiségben tartalmazó élelmiszerek az állati belsőségek, a szárnyashús és a vörös húsok, a vaj. A növények közül a brokkoli, az avokádó, a paradicsom, a hagyma, a lencse és a citrusfélék.
• A cink antioxidáns és gyulladásgátló tulajdonságokkal rendelkezik. Bőrvédő, illetve a bőr regenerálódását segítő hatása is jól ismert. Cinkbevitellel javítható például az aknés bőr, illetve a bőrfüggelékek állapota is. A szervezetben 91 enzimfolyamat normális működésében játszik fontos szerepet. Nagyobb mennyiségben megtalálható a kagylóban, húsokban, májban, tojásban, a növények közül a hüvelyesekben.
• A béta-karotin az A-vitamin provitaminja, amelyből a szervezet maga tud A-vitamint előállítani. Öregedésgátló, az immunrendszer működését támogató hatású, részt vesz az immunglobulinok képzésében. Védi a nyálkahártyát, a bőrt, a bőrfüggelékeket, a fogakat, a fogínyt. Elősegíti a sejtdifferenciálódást, ezáltal gátolja a daganatos betegségek kialakulását, valamint véd a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásával szemben. Minden zöld növényben megtalálható, legnagyobb mennyiségben a sárgarépa, a spenót, a kelkáposzta és a rebarbara, a gyümölcsök közül pedig a sár gadinnye és a sárgabarack tartalmazza. Béta-karotinból hiányállapot (és ennek következtében nagyobb esély az érrendszeri problémákra, valamint a rák kialakulására) azok szervezetében fordul elő, akik nem fogyasztanak elegendő mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt.

A gyomirtó szerek hatása
A szervezet fiatalságának megőrzésében nagy szerepük van a zöldségekben és gyümölcsökben megtalálható vitaminoknak és ásványi anyagoknak. A nagyüzemi körülmények között termesztett zöldségekkel és gyümölcsökkel azonban gyakran nagy mennyiségű gyomirtó és növényvédő szer kerülhet be a szervezetbe. A 3. Anti-Aging Konferencia alkalmából laboratóriumi körülmények között vizsgáltak meg 70 kiválasztott személyt. 67%-ukban nagyon nagy arányban bukkantak nyomára a kutatók a rovarirtó, illetve növényvédő szerekből származó, az emberi szervezetre káros anyagokra. Riasztó adatok: Ma a káros környezeti hatásokra visszavezethető okok miatt évente 1%-kal nő a gyermekkori rákos megbetegedések száma. A 60 éves korosztályban minden tizedik nőnek van mellrákja, a 40–50 éves korosztályban pedig minden nyolcadik nő rákos.

A TÁPLÁLKOZÁS MEGHATÁROZÓ SZEREPE

Bizonyos táplálékok a bennük megtalálható mikrotápanyagok révén különösen nagy védettséget nyújtanak egyes ráktípusok kialakulásával szemben. Ilyen, specifikus összefüggést találhatunk például az áfonya és a húgyhólyag, a cink és a petefészek, a szója és a prosztata, a brokkoli és a vastagbél rákos elváltozásai, illetve a szem látásromlása és a fekete áfonya között. Az antioxidáns hatású nyomelemeknek óriási a szerepük az egészség védelmében. Mégis oda kell figyelni a túladagolás veszélyére is. Azelőtt úgy gondoltuk, antioxidánsokból minél többet fogyaszt valaki, annál jobb. Mérvadó tudományos vizsgálatok eredményei alapján azonban ma már tudjuk, hogy a szervezet számára a szükségesnél nagyobb mennyiségben fogyasztott antioxidánsok prooxidánsként, azaz az oxidációt elősegítő faktorokként kezdhetnek el működni a szervezetben, visszájára fordulhat védőhatásuk. Ezért fontos, hogy a táplálék-kiegészítők szedésének megkezdése előtt részletes analízis készüljön a szervezetben található mikrotápanyagok szintjéről.

Az Omega-3 zsírsav jelentősége
Egészségi állapotunk megőrzése érdekében növelni kellene az Omega-3 zsírsav bevitelét is a szervezetbe. A halak húsa különösen nagy mennyiségben tartalmazza ezt az értékes tápanyagot, amely jótékony hatással van az érrendszerre, a koleszterinszintre, a kedélyállapotra, a bőr minőségére, az immunrendszerre egyaránt. Legalább hetente kétszer kellene halat fogyasztanunk, főként tengeri, illetve vadvizekben élő halak húsát, emellett pedig ajánlatos lenne magas Omega-3 zsírsav tartalmú, hal felhasználásával készült táplálék-kiegészítőt is szednünk. A mai túlfinomított, élelmiszeripari körülmények között előállított táplálékainkban nincs megfelelő mennyiségű Omega-3 zsírsav, ezért az utóbbi évszázadban felborult a szervezetben az Omega-3 és az Omega-6 zsírsavak aránya. Az Omega-6 zsírsav túlzott fogyasztása megemeli a gyulladást kiváltó prosztaglandinok jelenlétét a szervezetben, ami állandó zavaró tényezőként hat a belső folyamatokra. A halhús fogyasztásának fontosságát nem hangsúlyozzuk eléggé, pedig óriási a szerepe. Egyes tanulmányok kimutatták, hogy a hosszú ideje dohányos, túlsúlyos férfiak statisztikai adatok alapján várhatóan halálhoz vezető szívproblémája helyett „csak” koszorúér probléma jelentkezik azoknál, akik rendszeresen halhúst fogyasztanak.

Cukormentesen
A táplálkozástudomány legmodernebb felismerései közé tartozik az a tény, hogy a cukor fogyasztása számos egészségprobléma kialakulásáért tehető felelőssé. A cukormentes táplálkozás népszerűsítésének az Egyesült Államokból kiinduló legújabb kampánya olyan mozgalmat indít el, amelyről még biztosan sokat fogunk hallani az elkövetkező években. A cukrok közül azoknak a fogyasztása javasolt táplálkozástudományi szempontból, amelyek lassan bomlanak le a szervezetben. Minél több cukrot fogyaszt valaki, annál inkább ösztönzi azt a kémiai folyamatot, amelynek során a cukormolekulák a fehérjékhez kötődnek, a sejtekbe bejutott cukrot pedig azután a sejtek nem tudják kiüríteni, eltávolítani magukból. A felesleges mennyiségű cukor a tudomány mai állása szerint egyfajta drogként, méregként hat a szervezetben, és valamennyi szerv működését károsan befolyásolja. A szabad gyökök mellett ma a proteinek glikációját tartják a tudósok a sejtek legnagyobb ellenségének.

 

Kelemen Gréta
About Kelemen Gréta 112 Articles
"Kevesen ismerik az igazi Kelemen Gréta-t, de a legfontosabb két dolog, amit tudni kell, hogy az optimista és precíz, természetesen barátságos, szemlélődő és racionális, de kisebb dózisokban, és gyakran elkényeztetik a nem érzéketlen szokások is. Az optimizmusa azonban, amiért gyakran imádják. A barátok gyakran számítanak róla és romantikus természetükre a szükség idején. Persze senki sem tökéletes, és Bogdánnak számos hibája van. A tisztesség és az instabilitás hajlamos az úton járni, bár inkább személyes szinten, mint mások számára. Szerencsére a pontossága általában ott van, hogy enyhítse a fújásokat."

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*